A hétvégi washingtoni csúcs résztvevői szerint elég a toldozás és a foltozás, vagy ahogyan ők fogalmaztak: be kell tömni az ellenőrzés falán található réseket, vagy befoltozni a kontroll hálóján lévő lyukakat. Nagyobb éberségre van szükség elvtársak! Ennyi.

Nem beteg tehát a kapitalizmus, a rendszerrel semmi hiba, csak javítani kell az ellenőrzésen. Jobban oda kell figyelni a pénzügyi termékekre, meg kell nézni nincs-e rohadt, romlott a láda alján, ami aztán megfertőzi az egészségest is. És ha nincs, akkor mindent bele, csak így tovább!

Bush elnök tanácsadói megbízták a béna kacsa elnököt, hogy amennyiszer csak tudja ismételgesse a piac szabadságának jelentőségét, a kevés állam, nagy gazdasági szabadság jelszavát. Így is történt.

Európa el volt ájulva magától, hogy – Sarkozy szavai szerint – egy hangon szólt. Igaz nem mondott semmit. Bár szemmel láthatóan ideát nem félnek annyira a túl sok államtól, mint az óceán másik oldalán.

A vendéglátókra való tekintettel nem említették a közös nyilatkozatban név szerint, hogy honnan is indult a pénzügyi válság, csak annyit mondtak, hogy néhány fejlett ország hiányos ellenőrzése a felelős.

A németek azonban nem hagyták ki a lehetőséget, hogy megemlítsék, az amerikai költségvetési, kereskedelmi deficit, az USA eladósodottságának fontosságát, és az ezzel járó felelősséget. Ez is valami.

A feltörekvő országok arról panaszkodtak, hogy bár nem ők csinálták a pénzügyi válságot, mégis főleg ők isszák meg a levét. Ezen sem fog változtatni a jövőben az ellenőrzés sűrűbbre font hálója.

Az úgy nevezett konkrét intézkedésekről nem született konkrét döntés, de igazán komolyan nem is lehetett ilyesmit várni a 20 ország képviselőitől. Azt sem, hogy Bush, Berlusconi, Merkel az oroszok, a kínaiak, vagy az indiaiak kimondják, hogy beteg a kapitalizmusuk. Sőt! Nincs baj, csak jobban oda kell figyelni.

Egy kicsit meg kell védeni a kapitalizmust a kapitalistáktól, mert néha önveszélyesek tudnak lenni. A profit hajszolása közben szegények elvesztik a józan ítélőképességüket, és túl nagy kockázatot vállalnak. Nem volt egy piros lámpa, vagy egy erősödő sziréna, ami villogva, sivítva jelezte volna, hogy elég, ne tovább. Most majd lesz.

A jövőben megerősítik a pénzügyi játékosok derivált óvodájának felügyeletét, hogy a fiúk ne csinálhassanak túl nagy hülyeségeket a tőzsdéknek nevezett homokozókban, és kevesebbet szaladgáljanak utána az óvónénihez, államnénihez sírva segítségért.

Most még utoljára meg fogják menteni a rendszert a csődtől, kisegítik azokat, akiket ki kell segíteni. Az állam további pénzt pumpál a gazdaságokba, mert fogytán a zseton a játékosoknál. A játék lényegén azonban nem változtatnak, mert ez minden idők legjobb játéka.

Jól megkeverik a kártyákat. Újraosztják a lapokat. A biztonságiak pedig a korábbinál is éberebben figyelnek majd arra, hogy a nap végén mindig a bank nyerjen. A globális Las Vegasban folytatódik a bolond játék, még jobban cinkelt kártyákkal.
 

Hozzászólások

Hozzáadás

3.20 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."